Elvárt jövedelem (jövedelem-nyereség minimum)

PDF változatPDF változat

A társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyoknak valamennyi összegű, úgynevezett elvárt társasági adót kell fizetniük 2008 január 1. óta, mely a vállalkozások körében negatív visszhangot váltott ki. Ennek oka pedig, hogy a fenti adót abban az esetben is kell fizetni, ha a cég veszteséges.

Az adó alapja az összes bevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével 2 %-a, ha a társasági adóalap nem éri el ezt a mértéket. Ezen összeg 16 %-a a fizetendő elvárt adó. Az így megállapított adóból is érvényesíthető adókedvezmény, illetve beszámítható a külföldön megfizetett (fizetendő) adó.

Elvárt jövedelem adóalapja :

+ Összes bevétel (árbevétel,egyéb bev., pénzügyi műveletek bevétele)
- Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)
- Eladott közvetített szolgáltatások értéke
- Külföldi telephely bevétele
Adóalap * 0,02 = Elvárt adóalap
Adó = elvárt adóalap * 0,16

Példa az elvárt jövedelem számításra:

1. Adózás előtti eredmény: 1.000e Ft

2. Normál társasági adóalap: 400e Ft

Számított jövedelem nyereség minimum (elvárt adóalap): 1.200e Ft

1.200e Ft * 0,16 =  192 e Ft (mivel elvárt adóalap nagyobb mint a normál társasági adóalap)

Ebből az összegből érvényesíthető adókedvezmény a törvényi feltételek fennállása esetén.

Az adózó eldöntheti, hogy megfizeti-e az előzőek szerinti adót vagy helyette inkább kitölti a bevallást kiegészítő nyomtatványt, amely több 10 oldalas dokumentum, és vállalja a kockázatot ezzel hogy az adóhatóság látókörébe kerül.

  • Nem vonatkozik az elvárt adó megfizetése az alapítványra, a közalapítványra, a társadalmi szervezetre, a köztestületre, az egyházra, a lakásszövetkezetre, a közhasznú társaságra, a vízi társulatra, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra, az iskolaszövetkezetre, a szociális szövetkezetre, az MRP-re és a közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságra.
  • Nem kell az elvárt jövedelem alapján adózni az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, továbbá akkor sem, ha az árbevétel a megelőző évhez képest annak 75 %-át nem éri el, vagyis az 25 %-al csökkent, illetve abban az esetben, ha az adóévben, vagy a megelőző adóévben az adózót elemi kár sújtotta.

Törvény az adózás rendjéről


91/A. § (1) Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. §-ának (23) bekezdése, illetőleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. §-ának (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség) minimumot,köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

(2) Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatait feldolgozza, és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésénekellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye abevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. Amennyiben az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során az e törvény 108. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, az adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót a bevallások utólagos ellenőrzése keretében, becsléssel állapítja meg.

(3) Ha az adóhatóság megállapítása szerint a vállalkozás eredménye és az abból származó jövedelem valószínűsíthetően nem nyújt fedezetet az egyéni vállalkozó vagy a magánszemély tulajdonos életviteléhez szükséges kiadásokra (ráfordításokra), befektetésekre, az adóhatóság a magánszemélyt bevallás kiegészítésére hívhatja fel a 91. §-ban foglaltak alkalmazásával.

(4) Az ellenőrzésre történő kiválasztást az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétől, illetőleg hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának vagy késedelmesen benyújtott bevallás esetén a bevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül folytatja le, és erről az adózót értesíti. Az értesítés nem minősül az ellenőrzés megkezdésének. Az ellenőrzést az adóhatóság a kiválasztástól számított egy éven belül köteles megkezdeni. Egyebekben az ellenőrzésre az e Fejezetben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adóalap megállapítása
6. §.
A társasági adóalap megállapítása
(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint

a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy

b) a (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve - a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.

(6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak

a) az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, vagy

b) ha a 2. § (2) bekezdésének e)-h) pontja alapján adóalany, illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy

c) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és mértéke - több kár esetén azok együttes értéke - eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevétel) legalább 15 százalékát.

(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a jövedelem-(nyereség-)minimum a (8) bekezdésben foglaltakkal csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel 2 százaléka.

(8) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti

a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;

b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél - a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként - az adóévben elszámolt bevétel;

c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;

d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.

(9) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli

a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként,

b) az átvevő társaság - az átruházó nyilatkozata alapján - az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel.

(10) A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta kár. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy - ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal - az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított, a kár tényét és mértékét tartalmazó jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

 

RSS hírcsatorna

Többet szeretne tudni?

Iratkozzon fel RSS hírcsatornánkra!

Kérjük hívja a +36 30 332 5119-es számot

Főbb számviteli szolgáltatásaink:

  • Könyvelés
  • Adótanácsadás
  • Bérszámfejtés
  • Vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatos ügyintézés Budapesten!

Tisztelettel,

Pollák Márton

Ügyvezető igazgató

 
 

Napi teszt


Napi Tipp

A fejlesztési alapok, így a K+F alap képzése kiemelt vizsgálati szempont egy átfogó APEH ellenőrzésnél.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Irányelve az...