5 évre visszamenőleg is ellenőrizhet a NAV nyugta- vagy számlaadási kötelezettség elmulasztása esetén!

PDF változatPDF változat

 


 


2012 január 1.-től a NAV munkatársai 5 évre visszamenőleg is megnézhetig az egyéni vállalkozás illetve Bt., Kkt., Kft. stb. nyugta- és számlatömbjeit abban az esetben ha az adóalany árú vagy szolgáltatás értékesítésekor "elfelejt" szigorú számadású bizonylatot adni. Az alábbiakban összefoglaltuk a tényállásokat és esetleges szankciókat.


a) Ezen törvényhely alapján abban az esetben szabható ki mulasztási bírság, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó számla, egyszerűsített számla, nyugta [együtt: bizonylat] kibocsátási kötelezettségét nem teljesítette, illetve, ha a bizonylatot nem a tényleges ellenértékről bocsátotta ki. Tekintettel arra, hogy ez a tényállás az adóelkerülés egyik leggyakoribb módja, a mulasztási bírsággal történő szankcionálás az adózó személyétől független, egységes és emelt tételű, összege 1millió forintig terjed: Magánszemélyek esetében 200 ezer forintig, cégek esetében 500 ezer forintig.


b) A bizonylat kisebb hiányossága (pl.: a címzés hiányos) miatti mulasztási bírságot nem ezen törvényhely, hanem az Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja alapozza meg. Ide tartozik az az eset is, amikor az adózó olyan bizonylatot bocsát ki, amelyik nem felel meg a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2007. január 1-től hatályos


1/A. §-ában foglaltaknak, mely értelmében a nyomtatvány előállító az állami adóhatóság által részére kijelölt sorszámtartományba illeszkedőnyomtatott sorszám alkalmazásával, az adott sorszám egyszeri felhasználása mellett állíthat előszámlát. Ettől az előírástól eltérőmódon előállított számlát kibocsátó adózó tehát nem esik egy tekintet alá a számlaadási kötelezettségét elmulasztó – a 172. § (2) bekezdés elsőmondata alapján szankcionálható – adózóval, hanem az Art. 172. § (1) bekezdésének e) pontja alapján bírságolható.


c) Az Art. 174. § (1) bekezdés c) pontja alapján az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó az adóköteles tevékenység céljátszolgáló ugyanazon helységben (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstőlszámított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagynyugtaadási kötelezettségét.


Számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásának ezt követően történő ismételt előfordulása esetén 30, minden további alkalommal 60 nyitvatartási nap azüzletlezárás időtartama.A fokozatosság elvét szem előtt tartva, ilyen esetben az ismételten kiszabott bírságmellett alkalmazott üzletlezárásnál 12 nap a lezárás időtartama. A 30 napra történő lezárás csak akkor lehetséges, ha ugyanazon mulasztások között három év nem teltel és egy alkalommal az adóhatóság alkalmazott üzletlezárás intézkedést. Eztkövető minden további mulasztás esetén mulasztási bírság kiszabása mellett azüzletlezárás időtartama 60 nyitvatartási nap.


Nem alkalmazhatók az ismétlődésre vonatkozó rendelkezések, ha két egymástkövető mulasztás között 3 év eltelt. A hároméves időtartam számítása során ajogerős határozattal korábban megállapított ugyanolyan mulasztást kell alapulvenni, ismétlődés időpontjának a mulasztás feltárása, azaz a mulasztásról valótudomásszerzés időpontja az irányadó. A mulasztásról való tudomásszerzésen azellenőrzés kezdő időpontja értendő.


Jóllehet, az Art. nem teszi kötelezővé az intézkedés alkalmazását, azonban annakalkalmazásától az adóhatóság csak kivételes méltánylást érdemlő esetben tekinthetel.


d) Mérlegelhető körülmények pl.:


Az adózó javára:


- ha hitelt érdemlően bizonyítható, hogy az adózó, illetve a nála foglalkoztatottalkalmazottja a nyugtát kiállította (a vásárlás adatait a pénztárgépbe beütötte;


rögzítette és kinyomtatta) de a vevőnek azt nem adta át (pl.: a pénztárgépszalagjáról az egyes nyugták nincsenek leszakítva, de a vásárlások pontosanrögzítve vannak);


- adózó által előterjesztett, a pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség alólifelmentési kérelem elbírálása folyamatban van.


Az adózó terhére:


- a kötelezettségét az adózó már korábban is elmulasztotta;


- a pénztárgép használatára köteles vállalkozás egyáltalán nem rendelkezikpénztárgéppel, vagy egyéb vállalkozás egyáltalán nem rendelkezik a kötelezettségteljesítésére alkalmas eszközzel (pl.: pénztárgéppel, vagy nyugtatömbbel), ebbenaz esetben a mulasztási bírságot a bírsághatár felső összegében indokolt kiszabni,mivel az adózó a jogszabályban előírt kötelezettségét egyáltalán nem tudjateljesíteni;


- folyamatos nyitva tartás mellett csak alkalmanként állít ki nyugtát.


 


 

RSS hírcsatorna

Többet szeretne tudni?

Iratkozzon fel RSS hírcsatornánkra!

Kérjük hívja a +36 30 332 5119-es számot

Főbb számviteli szolgáltatásaink:

  • Könyvelés
  • Adótanácsadás
  • Bérszámfejtés
  • Vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatos ügyintézés Budapesten!

Tisztelettel,

Pollák Márton

Ügyvezető igazgató

 
 

Napi teszt


Napi Tipp

A mikrovállalkozói kedvezményből vásárolt tárgyi eszközöket 4 évig nem lehet értékesíteni. Ellenkező esetben a kedvezmény kétszeresével kell növelni az adóalapot.

A Tao 8...