TB 2010

PDF változatPDF változat

A tevékenységre jellemző kereset (TJK)

Január 31-ig nyilatkozni kell az egyéni vállalkozónak, illetve az egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagnak arról hogy melyik társas vállalkozásban választja a TJK megfizetését (a közreműködés nem szüntethető meg egyéni vállalkozásban, csak magának az egyéni vállalkozásnak a szüneteltetésével és olyan vállalkozásokban, ahol azt törvény vagy más megállapodás kizárja). Ezt a nyilatkozatot a havi járulékbevallásban is szerepeltetni kell.

Az EVA alá tartozók esetében azonban nincs sok értelme a tevékenységre jellemző keresetnek, mivel az EVA alanynál minden bevételt az EVA által jövedelemmé lehet konvertálni. Ha azonban minimálbért alkalmazunk a TJK helyett, akkor felhívjuk magunkra a figyelmet az adóhatóság előtt.

A munkaerő-piaci járulék

Ha munkavállalóként is biztosított egy társas vállalkozó vagy egyéni vállalkozó és a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van akkor a munkaerő-piaci járulékot is meg kell fizetnie vállalkozóként legalább a minimálbér után.

Nem kell munkaerő-piaci járulékot levonni a jubileumi jutalom, a természetbeni juttatás, az újrakezdési támogatás, a végkielégítés, a szabadságmegváltás, illetve a fizetés nélküli szabadság esetén.

A nyugdíjas társas- és egyéni vállalkozó a kivétjéből továbbra is csak 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, tehát a munkaerő-piaci járulék rá nem vonatkozik.

Munkaadói és munkavállalói járulék áthelyezések

A munkaerő-piaci alapba befolyó munkaadói járulékot behelyezték a munkáltatói társadalombiztosítás (tb) járulék egészségbiztosítási járulékrészébe, melynek mértéke 3 százalék, amely 2 százalék egészségbiztosítási járulékból és 1 százalék munkaerő-piaci járulékból tevődik össze.

A tb-járulék továbbra is 27 százalék, de már nem sávos, ezért a teljes járulékalapra kell vetíteni.

A munkaerő-piaci alapba befolyó munkavállalói járulékot behelyezték a biztosítotti tb-járulék egészségbiztosítási járulékrészébe melynek mértéke 7,5 százalék, amely 6 százalék egészségbiztosítási járulékból és 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulékból áll.

Az új összevont egészségbiztosítási járulékot 2010-ben már más számlára kell utalni:

10032000-06057749

Százalékok és összeghatárok

  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék(ESZJ) havi 4950-ra változott. Ezt fizetik a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező, belföldinek minősülő magánszemélyek (érvényes lakcímkártyával rendelkezők) és nem eltartottak, és a nyugdíjas egyéni- és társas vállalkozó (a közreműködést társas vállalkozás esetén meg lehet szüntetni).
  • A nyugdíjjárulék levonásának felső határa napi 20.420 forint, és évi 7.453.300 forint.
  • A korkedvezmény-biztosítási járulékot fizető foglalkoztatóknak ezentúl 9,75 százalékot kell fizetniük (2011-től pedig 13 százalékot).
  • A passzív táppénz legfeljebb 30 napig tarthat (a korábbi 45 naphoz képest, 2009.08.01-től).
  • 2010. január 1-től a felsőfokú végzettséggel rendelkezők által kiváltandó START kártya érvényességi ideje 2 évről 1 évre csökken.

Változások az egészségügyi hozzájárulásban

  • A tételes eho megszűnik a 2010.01.01-et követő vonatkozási időszakra
  • A százalékos eho 11 százalékról 27 százalékra emelkedett, a reprezentációra és az üzleti ajándékra még a 2009-es 11 százalék a mérvadó.
  • A százalékos ehot 7,5 millió forint egészségbiztosítási járulék-köteles jövedelem után már nem kell megfizetni (ez azonos 450 ezer forint százalékos eho összegével).
  • A mezőgazdasági kistermelő is 27 százalék eho alá került (mert jövedelme önálló tevékenységű lett), de az őstermelő továbbra is a bevételének 0,75 százalékát, a fizető-vendéglátó a tételes átalányadója 20 százalék-át fizeti meg eho-ként.
  • Az szja-bevallásban nem szereplő jövedelmek 14 százalék eho alá kerültek.
  • A 25 százalékos szja-kulcs alá került természetbeni juttatásokra az ehot nem kell megfizetni.
  • A bérleti díj esetében az eho-t a kifizető állapítja és vonja le. 39 % költségkülönbözeti bírságot kell azonban fizetnie a magánszemélynek a nyilatkozatban okozott különbözet után.

Osztalék után

Az osztalékalap után a tevékenységre jellemző kereset megállapítására kötelezett egyéni vállalkozó a TJK mértékéig 27 százalék eho-t fizet az osztaléka után (14 százalék helyett). Az osztalékalap továbbra is csak a tárgyévi beruházás értékcsökkenés feletti összegével csökkenthető.

A nem EVA alany fel nem vett osztalékára 27 százalék eho-t kell fizetni (a 14 százalék helyett), amelyet legelőször 2011.06.12-én kellene bevallani. Ez a jogszabály azonban még az Alkotmánybíróság döntésére vár.

RSS hírcsatorna

Többet szeretne tudni?

Iratkozzon fel RSS hírcsatornánkra!

Kérjük hívja a +36 30 332 5119-es számot

Főbb számviteli szolgáltatásaink:

  • Könyvelés
  • Adótanácsadás
  • Bérszámfejtés
  • Vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatos ügyintézés Budapesten!

Tisztelettel,

Pollák Márton

Ügyvezető igazgató

 
 

Napi teszt


Napi Tipp

A mikrovállalkozói kedvezményből vásárolt tárgyi eszközöket 4 évig nem lehet értékesíteni. Ellenkező esetben a kedvezmény kétszeresével kell növelni az adóalapot.

A Tao 8...

Üdvözöljük könyvelő irodánk honlapján! A könyvelés menüpont alatt megtalálhatja a könyveléssel kapcsolatos szolgáltatásainkat (pl.: kettős könyvelés, mérlegkészítés, eredménykimutatás, SZJA- és ÁFA bevallások), az adótanácsadás alatt az elsősorban adókkal és járulékokkal kapcsolatos optimalizálási konzultációnkat, bérszámfejtés alatt a bérügyintézés szolgáltatásait cégek és magánszemélyek esetében. Rövid bemutatkozásunk: Az 1980-as évek vége óta foglalkozunk könyveléssel, adótanácsadással és bérszámfejtéssel mérlegképes könyvelő szakemberekkel. Az elmúlt pár évtized szakmai tapasztalatát is hasznosítva a gyakorlatban kínálunk minőségi könyvelést kis cégektől a részvénytársaságokig. Mivel Magyarországon a jogszabályok kiemelten a számvitel területén gyakran változnak, ezért is járunk alkalmazottainkkal együtt folyamatosan mérlegképes könyvelői továbbképzésekre, ahol utánna számunkra is letisztultan adjuk át Önöknek - jelenlegi és leendő Kedves Ügyfelünknek - az Önt érintő számviteli változásokat hogy vállalkozásának könyvelése miatt Ön egy percig se aggódjon. Ön akár most lépett bele a vállalkozások világába, akár régebb óta működő cége van, könyvelőink segítségével másfajta szemszögből is láthatja vállalkozásának működését, mint amit a piacon a többi könyvelő kínál. Reméljük hamarosan üdvözölhetjük ügyfeleink között és megoszthatjuk Önnel a tapasztalatainkat a könyvelés területén! Könyvelő irodánk címe: 1055 Budapest, Szent István körút 1. (a Jászai Mari téri villamosmegállónál).
Cégalapítás esetén rendelkezünk ügyvédi háttérrel, illetve ha Ön nagyobb vállalkozás birtokosa úgy könyvvizsgálói kapcsolatunk is van, mindemellett nyújtja könyvelőirodánk Önnek a saját professzionális könyvelői, adótanácsadói és bérszámfejtői szolgáltatását.
Extra szolgáltatásként angolul beszélő könyvelőnk is van!