Készpénzfizetés buktatói

PDF versionPDF version

Az adózás rendjéről szóló törvény jelenleg ismert változatának 17.§-a értelmében, a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével - be kell jelentenie (lásd a 2011. évi CLVI. törvényt):

a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,

b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.

A 40-es jelű, bejelentés a készpénzfizetésről elnevezésű nyomtatványt kell alkalmazni annak az adózónak, aki a készpénzt kifizeti a másik adózónak, bármilyen jogcímen.

Az Art. 38.§-a szerint, a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó (pl.: áfás, evás, stb.) - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.

A 2012. évi LXIX. törvényben foglalt 2013-ra vonatkozó módosítás következményeként, a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó az adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a 38.§ (3a) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.

Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, milyen jogcímen fizetek ki készpénzt és hány részletben, - tehát akár 500 ezer forintonként is, - és ez egy szerződésből eredően egy naptári hónapban meghaladja az 1,5 millió forintot, akkor azt az összeget, amivel meghaladom az értékhatárt, már szankció mentesen nem fizethetem ki!

Ez egy elég alacsony készpénzfizetési korlát bizonyos tevékenységek esetében.

Amennyiben az 1.500.000 forintnál több készpénzt fizetünk ki a másik adózónak, aki bankszámla nyitására kötelezett, akkor a többlet után 20% mulasztási bírságot fizetünk. De nem csak mi, hanem a másik fél is!

A 172.§ (20f) bekezdésében az előírást így fogalmazták meg a 2012. évi LXIX. törvényben: „A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 38. § (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet. A 38. § (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértésével teljesített kifizetés jogosultja, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14§-ának (9) bekezdése értelmében, a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év éves szintre számított összes bevételének 10 %-át, illetve – ha az előző üzleti év összes bevételének 10 %-a nem éri el az 500 ezer forintot – akkor az 500 ezer forintot. Ez a szabályozás 2012. január 1-től 2012. november 30-ig volt hatályban. Decembertől ez a korlátozás megszűnt. (Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXLVI. törvény 25. §. Hatálytalan: 2012. XII. 1-től.)

Ugyanakkor megmaradt az a kötelezettség, hogy a pénzkezelési szabályzatban meg kell határozni a napi készpénz záró-állomány maximális nagyságrendjét. (Novemberig a tényleges záró pénzkészletekből számítottuk ki a havi átlagot. Miért szükséges egy határérték? Büntetési lehetőség?)

A pénzkezelési szabályzatban ugyanis rendelkezni kell legalább:

- a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről,

- a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól,

- a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról,

- a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről,

- a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről,

- a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról,

- az ellenőrzés gyakoriságáról,

- a pénzszállítás feltételeiről,

- a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

Ez a szabályozás teljesen értelmetlen az 1-2 fős vállalkozásoknál. Vannak, akik nem tudnak átmenni olyan adózási formába, amelynek alapján kikerülnének a számviteli törvény hatálya alól.

Napi teszt


Napi Tipp

Könyvvizsgáló kell, de mikor?

A számviteli törvény általános szabálya szerint:

155. § (3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen...