Az adóellenőr jogai

PDF versionPDF version

Bármelyik árus, vagy eladó beleeshet abba a “csapdába” hogy a helyszínen egy hétköznapi emberként megjelenő adóellenőr vásárol teljesen életszerűen. Ha az eladó jogszabályt sért (pl.: elmulasztja a számla, vagy nyugtaadási kötelezettségét), az ellenőr felfedi magát és megkezdi intézkedését. Kevesen tudják azonban azt, hogy az adóellenőrnek ilyenkor milyen jogai is vannak?

Az alábbi, az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 98.§-a alapján tehát az adóellenőr az ellenőrzés során:

a) üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,

b) a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,

c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,

d) az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,

e) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét, 

f) próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,

g) próbagyártást rendelhet el,

h) az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet,

i) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.

Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban egyéni vállalkozói tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.

A jegyzőkönyv átadása

Az ellenőrzés a jegyzőkönyv tartalmának ismertetésével és az adózónak vagy képviselőjének történő átadásával fejeződik be. Amennyiben az adózó (képviselő) az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi át, akkor azt kézbesíteni kell.

Az adózónak joga van a jegyzőkönyv átadását követő 15 napon belül írásban észrevételt tenni. Az adózón kívül az adózó által megjelölt érdek-képviseleti szerv szakértője is észrevételezhet. Az észrevétel megtételének - az aláírás hitelessége kivételével - nincs formai követelménye. Amennyiben az adózó észrevételt tesz, ennek figyelembevételét vagy elutasítását, illetve figyelembevételének mellőzését a határozat indoklásában kell értékelni.

A jegyzőkönyv átadásához fűződő legfontosabb joghatás, hogy megkezdődik a hatósági eljárás, a határozathozatal első-, esetleg másodfokon, illetve fellebbezés esetén bírói szakba kerül az ügy.

Természetesen a fenti jogok is akkor illetik meg az adóellenőrt, ha az ellenőrzés megkezdésekor felmutatja igazolványát és az APEH-es megbízólevelét!

Érdemes tudni, hogy az ellenőrzés akadályoztatása miatt a magánszemély 100 ezer, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható!

Napi teszt


Napi Tipp

Tudta-e Ön hogy ha vállalkozásában a saját tőke a jegyzett tőke alá esik 2 egymást követő évben akkor a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint ezt pótolni kell, mert pótlás...