Cégalapítás: csak megfontoltan!

PDF versionPDF version

Aki cég alapításába kezd, nem áll egy könnyű út előtt, figyelembe véve a magyar adórendszert, hiszen rendkívül sok buktatón kell az évek során keresztülmennie (kezdve a jogszabályok helyes kiismerésétől a tényleges bevallásokig, amelyek persze a könyvelőt érintik, de ajánlatos a cégvezetőknek is az alapvető ismeretekkel tisztában lenniük). Ráadásul mindjárt a cég megalakulása után 20% eséllyel (5-ből 1 vállalkozást) vizsgálhatja azt le az adóhatóság. Természetesen az APEH szerint ennek semmi ellenséges megnyilvánulása nem mutatkozik ilyenkor a részükről, hiszen ezzel csak az olyan vállalkozásokat szeretnék kiszűrni, amelyeknek esetleg kétséges “előélete” volt az új cég alapítása előtt.

Hogyan is történik tehát a cégalapítás?

1., Adatbejelentések A jelenleg hatályos cégtörvény alapján csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat adóköteles tevékenységet és ezt az állami adóhatósághoz, cég esetén pedig a cégbírósághoz köteles bejelenteni. A bejegyzési kérelmet elektronikus úton kell benyújtani a cég székhelye szerinti illetékes cégbírósághoz. Ezután az adóhatóság 30 napon belül értesíti az adózót a nyilvántartásba vételről. Ha az adózó adataiban változás következik be, akkor azt 15 napon belül kötelesek vagyunk bejelenteni. Ezt elmulasztva az APEH mulasztási bírságot szabhat ki, mely akár 500 ezer forint is lehet.

2., Közösségi adószám igénylése Aki az EU tagállamában kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, annak kezdeményezni kell a közösségi adószám megállapítását. Ezt célszerű az ügyvéd rendelkezésére bocsájtani a cég megalakulásakor a gyorsabb ügyintézések érdekében. Aki azonban csak Magyarországon folytat kereskedelmi tevékenységet annak nem kell.

 

3., Adózási nyilatkozat választása Jól meg kell fontolni az adózási nyilatkozat megválasztását, hiszen a választás évét követő 5. évben lehet csak azon ismét módosítani. Így lehet alanyi adómentes, ÁFA körbe tartozó illetve 2 év után választhatja az EVA szerinti adózást is stb. Ha ÁFA-körbe tartozó lesz a cég, akkor automatikusan negyedéves bevalló lesz az első üzleti évben.

4., A rövidke életű előtársaság A cégbejegyzés és a cégjegyzékbe történő bejegyzés közti időszakot előtársaságnak nevezzük, amely általában pár hetes “állapot”. Ilyenkor természetesen lehet folytatni üzletszerű tevékenységet, történnek gazdasági események (pl. áruvásárlás). Ebben az időszakban kell könyvvezetést folytatni, illetve a vállalkozás megalakulásától számított 90 napon belül pedig előtársasági beszámolót készíteni és azt közzétenni.

5., Vigyázz, kész, tűz! A cégjegyzékbe történő bejegyzés, azaz a vállalkozás tényleges megalakulásától számított 90 napon belül köteles elkészíteni a számviteli politikáját. Ebben tulajdonképpen leírja a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek. 15 napon belűl a KSH részére (Központi Statisztikai Hivatal) is be kell nyújtania az adatokat a létrejött vállalkozásról.

Alaposan meg kell azonban fontolni hogy milyen cégformával kívánunk elindulni az úton, hiszen mindegyiknek vannak előnyei, illetve hátrányai. Egy dolog azonban hogy megalakult a cégünk, tovább is kell lépnünk, amikor is bekerülünk az üzleti életbe, és látni fogjuk hogy pl. egy árú megvásárlása és annak későbbi értékesítése mögött valójában milyen bonyolult jogszabályi háttér van. Ezért ajánlatos mindezek előtt felkeresni egy jó könyvelőt vagy adótanácsadót, aki segít ezen döntések meghozatalában.

Napi teszt


Napi Tipp

A 3.200.000 Ft-ot meghaladó osztalékkivétet érdemesebb pár évente eszközölni a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség miatt (450.000 Ft).

1998. évi...