Accounting Budapest - Smart Balance

PDF version

A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóságnak az ellenőrzési tevékenységét a vezetője által minden év elején február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján kell végeznie az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény értelmében. Az alábbiakban láthatjuk hogy melyek ezek a pontok:

A kiválasztási folyamat sarokpontjai

Az adókötelezettséget nem teljesítő vagy azt megsértő adózót az adóhatóság a hatályos törvények alapján feltérképezheti és le is ellenőrizheti, függetlenűl annak tevékenységi körétől, méretétől, adófizetési képességétől, jogi helyzetétől stb.
Idén, 2010-ben továbbra is elsődleges szempont az adóelkerülő és a költségvetésnek kárt okozó adózókkal szembeni adóhatósági fellépés.Az előző évekhez hasonlóan továbbra is felfigyelhet az adóhatóság a következő vállalkozási mulasztásokra:

• a bevallások benyújtásának elmaradása;
• az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;
• többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás;
• több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés;
• nagy összegű adóhátralék felhalmozása;
• nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt követő időszakban;
• tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására);
• kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival folytatott kereskedelemben;
• harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása;
  áfa-mentes termékimport bevallása
• a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú kiadások szerepeltetése (nevezett adóminimalizálás);
• a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalásban való részvétel.

Az APEH kockázatelemzése során szűri azon adózókat, amelyek az alábbi adóelkerülő magatartásra utalhatnak:

• azokra a vállalkozásokra, amelyek forgalma az elévülési időn belül bármikor hirtelen és ugrásszerűen megnőtt;
• az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatást (pl. rendszerhasználati díj, bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vevő adózókra;
• a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján adóalap csökkentő tételt igénybe vevő, illetve adókedvezményt érvényesítő adózókra;
• a különböző támogatásokat igénybe vevő vállalkozásokra;
• a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentést, illetve az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalap csökkentést alkalmazókra;
• a rendszeresen előzetesen felszámított áfát valló, de azt a folyószámlán hagyó, vagy más adónemre átvezető adózókra;
• az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző, külföldön telephellyel rendelkező vállalkozásokra;
• az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy kézbesítési megbízottal rendelkező adózók körére.

Kiemelt feladat a kockázatos adózói kapcsolatok feltárása is és ezen belül a következők:

• a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem ellenőrzött vállalkozások kiválasztása;
• az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett,
• jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által alapított új cégek kijelölése;
• a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;
• azon adózók kiválasztása, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak/álltak üzleti kapcsolatban.

2004 óta mióta Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott, felszaporodtak azon gazdasági események, amelyet sok esetben egy magyar cég egy EU-s céggel folytat. Ennek folyamán a magyar adóhatóság is folyamatosan kapja az EU-ból a kontroll adatokat hazai cégekre vonatkozóan. Különös tekintettel kiséri figyelemmel az Apeh az Áfa kötelezettségek teljesítését, és a fiktív Áfa-s ügyletekre vonatkozó visszaigényléséket.

2010-ben az adóhatóság által ellenőrizendő főbb tevékenységi körök

• a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem;
• az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok;
• a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem
• a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás.

Ha egy cég jövedelmezősége (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutató 50 %-a akkor arra az adóhatóság felfigyelhet:

• a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemmel,
• a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemmel és
• a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemmel
• foglalkozó vállalkozások bevétel- és költségelszámolásainak valóságtartalmát,
• nyilvántartásainak teljeskörűségét, alvállalkozói és egyéb szerződéses kapcsolatainak dokumentáltságát, foglalkoztatottjainak jogviszonyát, adó- és járulékfizetési kötelezettségét, valamint e kötelezettségek teljesítését.

2010-ben továbbá figyelemmel kiséri az Apeh:

• a társadalombiztosítási járulék
• a minimum járulékalap
• a minimálbér kétszerese
• és a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettséghez kapcsolódó költségvetési bevételeket