APEH irányelvei 2010

PDF versionPDF version

A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóságnak az ellenőrzési tevékenységét a vezetője által minden év elején február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján kell végeznie az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény értelmében. Az alábbiakban láthatjuk hogy melyek ezek a pontok:

A kiválasztási folyamat sarokpontjai

Az adókötelezettséget nem teljesítő vagy azt megsértő adózót az adóhatóság a hatályos törvények alapján feltérképezheti és le is ellenőrizheti, függetlenűl annak tevékenységi körétől, méretétől, adófizetési képességétől, jogi helyzetétől stb.
Idén, 2010-ben továbbra is elsődleges szempont az adóelkerülő és a költségvetésnek kárt okozó adózókkal szembeni adóhatósági fellépés.Az előző évekhez hasonlóan továbbra is felfigyelhet az adóhatóság a következő vállalkozási mulasztásokra:

  • a bevallások benyújtásának elmaradása;
  • az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;
  • többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás;
  • több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés;
  • nagy összegű adóhátralék felhalmozása;
  • nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt követő időszakban;
  • tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására);
  • kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival folytatott kereskedelemben;
  • harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása;
    áfa-mentes termékimport bevallása
  • a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú kiadások szerepeltetése (nevezett adóminimalizálás);
  • a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalásban való részvétel.

Az APEH kockázatelemzése során szűri azon adózókat, amelyek az alábbi adóelkerülő magatartásra utalhatnak:

  • azokra a vállalkozásokra, amelyek forgalma az elévülési időn belül bármikor hirtelen és ugrásszerűen megnőtt;
  • az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatást (pl. rendszerhasználati díj, bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vevő adózókra;
  • a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján adóalap csökkentő tételt igénybe vevő, illetve adókedvezményt érvényesítő adózókra;
  • a különböző támogatásokat igénybe vevő vállalkozásokra;
  • a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentést, illetve az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalap csökkentést alkalmazókra;
  • a rendszeresen előzetesen felszámított áfát valló, de azt a folyószámlán hagyó, vagy más adónemre átvezető adózókra;
  • az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző, külföldön telephellyel rendelkező vállalkozásokra;
  • az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy kézbesítési megbízottal rendelkező adózók körére.

Kiemelt feladat a kockázatos adózói kapcsolatok feltárása is és ezen belül a következők:

  • a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem ellenőrzött vállalkozások kiválasztása;
  • az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett,
  • jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által alapított új cégek kijelölése;
  • a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;
  • azon adózók kiválasztása, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak/álltak üzleti kapcsolatban.

2004 óta mióta Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott, felszaporodtak azon gazdasági események, amelyet sok esetben egy magyar cég egy EU-s céggel folytat. Ennek folyamán a magyar adóhatóság is folyamatosan kapja az EU-ból a kontroll adatokat hazai cégekre vonatkozóan. Különös tekintettel kiséri figyelemmel az Apeh az Áfa kötelezettségek teljesítését, és a fiktív Áfa-s ügyletekre vonatkozó visszaigényléséket.

2010-ben az adóhatóság által ellenőrizendő főbb tevékenységi körök

  • a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem;
  • az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok;
  • a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem
  • a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás.

Ha egy cég jövedelmezősége (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutató 50 %-a akkor arra az adóhatóság felfigyelhet:

  • a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemmel,
  • a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemmel és
  • a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemmel
  • foglalkozó vállalkozások bevétel- és költségelszámolásainak valóságtartalmát,
  • nyilvántartásainak teljeskörűségét, alvállalkozói és egyéb szerződéses kapcsolatainak dokumentáltságát, foglalkoztatottjainak jogviszonyát, adó- és járulékfizetési kötelezettségét, valamint e kötelezettségek teljesítését.

2010-ben továbbá figyelemmel kiséri az Apeh:

  • a társadalombiztosítási járulék
  • a minimum járulékalap
  • a minimálbér kétszerese
  • és a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettséghez kapcsolódó költségvetési bevételeket

Napi teszt


Napi Tipp

Mikor kötelező létrehozni felügyelőbizottságot?

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény alapján kötelező a felügyelőbizottság létrehozása a következő...