Egyéni vállalkozó 2010

PDF versionPDF version

2010-ben nagyrészt nem változott a nem evás és nem átalány-adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségeinek terhelése, azonban érdemes áttekinteni, mely tételekből állnak ezek:



  • 27 %-os társadalombiztosítási járulék (24 %-os nyugdíjbiztosítási + 2 %-os egészségbiztosítási járulék + 1 %-os munkaerő-piaci járulék)

  • egyéni járulékként 9,5 % nyugdíjjárulék, 6 % egészségbiztosítási járulék és 1,5 % egészségbiztosítási járulék


A járulékok alapja Nem mondható el ez azonban az egyéni vállalkozó tb- és szja fizetési kötelezettségeiről, melyek erősen rontottak helyzetén a 2010-es évre vonatkozóan: Főszabályként a kivét (Szja.tv. 16. § (4) bekezdése),



  • de legalább havi átlagban a tevékenység piaci értéke,

  • de amennyiben a jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de

  • legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Jól látható hogy a változás a fenti jogszabály értelmében az hogy a tevékenység piaci értéke az ajánlott minimum az eddig érvényes minimálbér kétszerese helyett. Ettől eltekinthet a vállalkozó, de ebben az esetben akkor az ennél kisebb tényleges kivét, de minimum a minimálbér alapján kell megfizetnie a járulékokat.A minimálbér természetesen nem ajánlott összeg a bejelentésre. Az Szja.tv. 16. § (5) bekezdése alapján, ha a vállalkozói kivét nulla vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész (bármelyik a továbbiakban: kivét-kiegészítés), amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző keresetet. Az egyéni vállalkozó a kivét-kiegészítést - a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve - adóbevallásában állapítja meg és annak adóalapja után az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg. Az egészségügyi hozzájárulás törvény alapján a vállalkozói kivét és a kivét-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része után a 27 százalékos Eho-t is meg kell fizetnie. Tanácsos tehát bevételünket úgy alakítani a tárgyév folyamán hogy a tevékenység piaci értékére ne tudjuk kiegészíteni jövedelmünket.


Mi a helyzet az EVA-sokkal?


Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, tagdíjat és egészségbiztosítási járulékot havonta a tevékenysége piaci értéke után kell megfizetnie. Szintén megvan itt is az a lehetőség, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tegyen arról, hogy a járulékot, tagdíjat a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Az EVA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra ugyanúgy érvényes a a 25-ről 30 %-ra megemelt adó mint az EVA-s társas vállalkozásokra. A heti 36 órát elérő foglalkoztatással rendelkező vagy nappali tagozatos tanulmányok mellett tevékenységet folytató vállalkozó ezután is csak a tényleges kivétje alapul vételével köteles a járulékokat megfizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó szintén a tényleges kivétje után (a havi 4950 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék mellett) fizeti meg a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot. Az EVA-s egyéni vállalkozóknak és az EVA hatálya alá tartozó társas vállalkozásoknak a tevékenységre jellemző keresetet csak a járulékfizetési kötelezettségük megállapításához kell figyelembe venniük, mivel az EVA megfizetésével az szja kötelezettségüknek is eleget tesznek.

Napi teszt


Napi Tipp

Könyvvizsgáló kell, de mikor?

A számviteli törvény általános szabálya szerint:

155. § (3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen...