Vagyonosodási vizsgálat

PDF versionPDF version

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2010-ben is közzétette a vagyonosodási vizsgálatokról szóló irányelveit. Mint a hírekben is olvasható 2006 óta fokozottabb mértékben “látogatják” a revizorok a vállalkozásokat. Az APEH 2010-ben is kiemelten ellenőrizendő területnek tekinti a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának az ellenőrzését, ahol is kiváncsi arra hogy ezek összhangban vannak-e a kiadásaival.


Az adóhatóság első körben adatgyűjtést eszközöl, amely általában a bevallásokra, az APEH-hez érkezett információkra, illetve más hatóságok megkeresésére terjed ki. Maga a kiválasztási folyamat viszont célzottan történik, amely például történhet azért mert az adózó nem fizette meg az adót a jövedelmgyarapodása során. A jelenlegi jogszabályok alapján 5 évre visszamenőleg ellenőrizhet az adóhatóság egy adózót, azonban ha például ingatlan adás-vétel is történt (pl. az illető 10 éve vásárolta a lakását amiben lakik, majd 4 éve eladta) akkor az időintervallum nagyobb lesz. Többféle információ alapján is kiválaszthatnak egy adózót az ellenőrzésre:



  • cégnek nagy tagi kölcsönt nyújtó magánszemély

  • minimálbérre történő bejelentés

  • ingatlannal kapcsolatos adás-vétel

  • gyakori székhelyváltoztatás

  • nagyértékű ÁFA visszaigénylés

Miután már behívták az adózót a vagyonosodási vizsgálatra, mely általában időpont egyeztetés útján történik, ilyen és ehhez hasonló kérdésekre számíthat az illető:



  • A vizsgált idõszakban volt-e fõállású, illetve mellékállású munkaviszonya - ha igen pontosan hol, és mennyi volt az éves (havi) bruttó keresete? Rendelkezik-e errõl munkáltatói igazolással?

  • A vizsgált idõszakban végzett-e valamilyen önálló tevékenységet (pl: vállalkozói tevékenységet) - ha igen, mi volt ez a tevékenység, és azt az adóhatósághoz bejelentette-e? (Szükségesek a könyvelési számlák, szerzõdések...stb.)

  • Részesült-e a magánszemély a vizsgált időszakban örökségben, kártérítésben? Ha igen, mikor, kitől és milyen összegben?

  • Jelenleg milyen ingatlanok vannak a magánszemély tulajdonában, azokat milyen jogcímen szerezte, mikor és mi volt az akkori ingatlan értéke, illetve a jelenlegi forgalmi értéke?

  • Tulajdonos-e a magánszemély gazdasági társaságban, vagy társaságokban? Ha igen, akkor egyrészt melyek ezek a társaságok, másrészt pedig a magánszemély tagi hitelt, kölcsönt nyújtott-e a társaság részére és ha igen, akkor azt mikor, mekkora mennyiségben, illetve fenn áll-e még ez a tagi kölcsön, hitel?

  • A vizsgált idõszakot megelõzõen rendelkezett-e megtakarítással? Ezek honnan származtak, miben testesültek meg (pl.: készpénz, bankbetét, értékpapír… stb.), milyen dokumentumok igazolják azok meglétét?

  • A vizsgált időszakban milyen jelentősebb kiadásai voltak a magánszemélynek és ezek milyen összeget képviselnek. Ide kell érteni a külföldi utazásokat, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkeket, műtárgyakat, stb.

  • A vizsgált időszakban a magánszemély által megélhetésére fordított összeg éves szinten, beleértve az rezsire, biztosításokra, járművekre, élelemre, ruházkodásra, szórakozásra, oktatásra, stb. fordított összegeket.

Itt fontos megjegyezni hogy például abban az esetben ha az adózó nagy összegű tagi kölcsönt nyújtott cégének, de ő azt mondja hogy ezt a pénzt kölcsön kapta harmadik féltől, akkor a harmadik felet is behívhatja az APEH a vagyonosodási vizsgálatra. Számít a bizonylat A vagyonosodási vizsgálat során komoly jelentősége van az adózó által felmutatott bizonylatoknak, mivel ezen dokumentumok elsődlegesen bizonyító erejűek. Elsősorban az adózónak kell bizonyítani az adóhatóság részére az állításokat, így például:



  • Adózót terheli annak bizonyítási kötelezettsége, hogy vagyongyarapodása adózott, illetőleg adómentes jövedelemből származik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az általa megjelölt vagyonelemeket az adóhatóságnak bizonyítási eljárás nélkül el kell fogadnia.

  • A rokoni ajándékozás a korábbi és jelenlegi illetékszabályok szerint is ajándékozási illeték hatálya alá tartozik, tehát amennyiben az illetékhivatal eljárást nem folytatott le, úgy az ajándékozásra vonatkozó hivatkozás sem fogadható el.

  • Bizonyítékként nem fogadható el a kamatjövedelemre, nyereményre történő bizonylat nélküli hivatkozás, de valamiféle köztudomású tényre történő utalás sem.

Ki bizonyít kinek? Abban az esetben ha az adóhatóság számításai szerint az adózó által bevallott jövedelem és az életvitelre fordított kiadásai nincsenek összhangban, akkor az adó alapja becsléssel kerül kiszámításra. A becsléssel megállapított adóalaptól ha úgy érzi a magánszemély hogy eltér, akkor ezt hitelt érdemlő adatokkal (pl. bizonylat) tudja igazolni az adóhatóság előtt (adózás rendjéről szóló törvény), ha nem, akkor adóhiány feltárása következtében bírsággal súlythatják az adóalanyt, amire még rászámolják a késedelmi kamatot. Éppen ezért könnyen előfordulhat hogy a be nem vallott adó esetén a bírság a késedelmi kamatokkal (egy nap= jegybanki alapkamat/365) együtt megegyező összegű lesz.

Napi teszt


Napi Tipp

Tudta-e Ön hogy ha vállalkozásában a saját tőke a jegyzett tőke alá esik 2 egymást követő évben akkor a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint ezt pótolni kell, mert pótlás...