Munkába saját autóval

PDF versionPDF version

Sokan választják a tömegközlekedés helyett a saját autójukkal történő munkába járást, mivel egyrészt ez kényelmesebb, másrészt sok esetben akár gyorsabb is lehet az effajta közlekedési eszköz használata. A jogszabály (SZJA) lehetővé teszi ennek a költségnek az elszámolhatóságát. Az Szja-törvény 25.§ (2) bekezdés b) pontja alapján a nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a magánszemély költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését)

  • a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
  • a hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap.

A költségtérítésre való jogosultság független attól, hogy a munkavállaló tartózkodási helyéről, vagy állandó lakóhelyéről utazik a munkahelyére. Napi munkába járás címén jár a költségtérítés annak a munkavállalónak, aki a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről naponta, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen vagy esetenként utazik oda és vissza a munkavégzés helyére. Természetesen a való életben ettől eltérő szituációk is kialakulhatnak, amire külön jogszabályok alkalmazandók: Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el [Szja-törvény 25. § (3)–(4) bekezdés]. A rendelet szerint a munkavállaló részére az Szja-törvényben saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítésnek megfelelő összeg (azaz a 9 Ft/ km) akkor jár,

  • a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
  • a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; (Hosszú várakozásnak minősül az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja).
  • ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja. (Közeli hozzátartozónak minősül az említett rendelkezés alkalmazásában a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.)

Amennyiben nincs közösségi közlekedés, vagy ha a munkavállaló a munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, illetőleg mozgáskorlátozottak esetében (utóbbiaknak a helybeli útvonalra is téríthet) a saját gépjárművel történő munkába járás címén a Szja-törvény szerint elszámolható összeggel azonos költségtérítést köteles a munkavállaló fizetni. Abban az esetben, ha a munkavállaló gépjárművel utazik a munkahelyére, vagyis tömegközlekedést nem vesz igénybe, és nem is részesül az Szja-törvény 25. § (2) bekezdés ba) pontja szerinti költségtérítésben, akkor a munkáltató által kifizetett, a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján – oda-vissza számolva – kilométerenként legfeljebb 9 forint mértékű költségtérítést szintén nem kell a jövedelem megállapítása során figyelembe venni.

Napi teszt


Napi Tipp

Könyvvizsgáló kell, de mikor?

A számviteli törvény általános szabálya szerint:

155. § (3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen...