TB 2010

PDF versionPDF version

A tevékenységre jellemző kereset (TJK)

Január 31-ig nyilatkozni kell az egyéni vállalkozónak, illetve az egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagnak arról hogy melyik társas vállalkozásban választja a TJK megfizetését (a közreműködés nem szüntethető meg egyéni vállalkozásban, csak magának az egyéni vállalkozásnak a szüneteltetésével és olyan vállalkozásokban, ahol azt törvény vagy más megállapodás kizárja). Ezt a nyilatkozatot a havi járulékbevallásban is szerepeltetni kell.

Az EVA alá tartozók esetében azonban nincs sok értelme a tevékenységre jellemző keresetnek, mivel az EVA alanynál minden bevételt az EVA által jövedelemmé lehet konvertálni. Ha azonban minimálbért alkalmazunk a TJK helyett, akkor felhívjuk magunkra a figyelmet az adóhatóság előtt.

A munkaerő-piaci járulék

Ha munkavállalóként is biztosított egy társas vállalkozó vagy egyéni vállalkozó és a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van akkor a munkaerő-piaci járulékot is meg kell fizetnie vállalkozóként legalább a minimálbér után.

Nem kell munkaerő-piaci járulékot levonni a jubileumi jutalom, a természetbeni juttatás, az újrakezdési támogatás, a végkielégítés, a szabadságmegváltás, illetve a fizetés nélküli szabadság esetén.

A nyugdíjas társas- és egyéni vállalkozó a kivétjéből továbbra is csak 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, tehát a munkaerő-piaci járulék rá nem vonatkozik.

Munkaadói és munkavállalói járulék áthelyezések

A munkaerő-piaci alapba befolyó munkaadói járulékot behelyezték a munkáltatói társadalombiztosítás (tb) járulék egészségbiztosítási járulékrészébe, melynek mértéke 3 százalék, amely 2 százalék egészségbiztosítási járulékból és 1 százalék munkaerő-piaci járulékból tevődik össze.

A tb-járulék továbbra is 27 százalék, de már nem sávos, ezért a teljes járulékalapra kell vetíteni.

A munkaerő-piaci alapba befolyó munkavállalói járulékot behelyezték a biztosítotti tb-járulék egészségbiztosítási járulékrészébe melynek mértéke 7,5 százalék, amely 6 százalék egészségbiztosítási járulékból és 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulékból áll.

Az új összevont egészségbiztosítási járulékot 2010-ben már más számlára kell utalni:

10032000-06057749

Százalékok és összeghatárok

  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék(ESZJ) havi 4950-ra változott. Ezt fizetik a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező, belföldinek minősülő magánszemélyek (érvényes lakcímkártyával rendelkezők) és nem eltartottak, és a nyugdíjas egyéni- és társas vállalkozó (a közreműködést társas vállalkozás esetén meg lehet szüntetni).
  • A nyugdíjjárulék levonásának felső határa napi 20.420 forint, és évi 7.453.300 forint.
  • A korkedvezmény-biztosítási járulékot fizető foglalkoztatóknak ezentúl 9,75 százalékot kell fizetniük (2011-től pedig 13 százalékot).
  • A passzív táppénz legfeljebb 30 napig tarthat (a korábbi 45 naphoz képest, 2009.08.01-től).
  • 2010. január 1-től a felsőfokú végzettséggel rendelkezők által kiváltandó START kártya érvényességi ideje 2 évről 1 évre csökken.

Változások az egészségügyi hozzájárulásban

  • A tételes eho megszűnik a 2010.01.01-et követő vonatkozási időszakra
  • A százalékos eho 11 százalékról 27 százalékra emelkedett, a reprezentációra és az üzleti ajándékra még a 2009-es 11 százalék a mérvadó.
  • A százalékos ehot 7,5 millió forint egészségbiztosítási járulék-köteles jövedelem után már nem kell megfizetni (ez azonos 450 ezer forint százalékos eho összegével).
  • A mezőgazdasági kistermelő is 27 százalék eho alá került (mert jövedelme önálló tevékenységű lett), de az őstermelő továbbra is a bevételének 0,75 százalékát, a fizető-vendéglátó a tételes átalányadója 20 százalék-át fizeti meg eho-ként.
  • Az szja-bevallásban nem szereplő jövedelmek 14 százalék eho alá kerültek.
  • A 25 százalékos szja-kulcs alá került természetbeni juttatásokra az ehot nem kell megfizetni.
  • A bérleti díj esetében az eho-t a kifizető állapítja és vonja le. 39 % költségkülönbözeti bírságot kell azonban fizetnie a magánszemélynek a nyilatkozatban okozott különbözet után.

Osztalék után

Az osztalékalap után a tevékenységre jellemző kereset megállapítására kötelezett egyéni vállalkozó a TJK mértékéig 27 százalék eho-t fizet az osztaléka után (14 százalék helyett). Az osztalékalap továbbra is csak a tárgyévi beruházás értékcsökkenés feletti összegével csökkenthető.

A nem EVA alany fel nem vett osztalékára 27 százalék eho-t kell fizetni (a 14 százalék helyett), amelyet legelőször 2011.06.12-én kellene bevallani. Ez a jogszabály azonban még az Alkotmánybíróság döntésére vár.

Napi teszt


Napi Tipp

Könyvvizsgáló kell, de mikor?

A számviteli törvény általános szabálya szerint:

155. § (3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen...