Társasági adó 2010

PDF versionPDF version

Sokakat érintő változás, hogy megszűnt a 4 százalékos különadó, viszont „helyette” a társasági adó kulcsa 16-ról 19 százalékra emelkedett, így a vállalkozások „zsebében” gyakorlatilag nem marad több pénz.

Offshore cégek körüli „kiskapuk” bezárása

Az off-shore cégek ha kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat kapnak, belföldi személytől, vagy külföldi vállalkozótól akkor magyar társasági adóalanyokká fognak válni. Az ilyen jellegű kifizetendő összegből 30 százalékos adót kell visszatartani, amivel sokak kedvét elveszik az off-shore cégalapítástól.

75 százalékos mérlegfőösszegrész esetén társasági adóalannyá válik az adott ingatlant tulajdonló magyar (nem tőzsdei) cég külföldi (nem magánszemély) tulajdonosa, ha részesedését eladta és a rá vonatkozó kettős adóztatást kizáró egyezmény ismeri az ingatlan helye szerinti adó részesedés-eladásra vonatkozó esetét. Az előbbi esetben a tulajdonosnak legelőször 2011. augusztus 31-ig kell nyilatkoznia, hogy alanynak minősül-e, ha igen, akkor 2011.november 20-án vallja be a magyar társasági adót (ha az részesedést eladta, kivonta). Egyetemlegesen a magyar cég felel ha a nyilatkozat elmarad és az adót (19%) nem fizetik meg.

Ha az ellenőrzött külföldi társaság nem bír valódi gazdasági jelenléttel az adott országban, akkor szankcióképpen az osztott nyeresége meg lenne ezentúl adóztatva. Ha a 19 %-os magyar társasági adó 2/3-val kisebb kulccsal fizet csak adót (12,67 %), az adott off-shore cég vagy veszteséges/ nyereséges tagországbeli vállalkozás akkor a törvény ezt szintén szankcionálja. A fel nem osztott nyereségből az adót arra a tagra jutó rész alapján kellene fizetni, amelyik minimum 25 %-os tulajdoni részesedésű ,és ezt a személyt nem tulajdonolja más 10 %-os részesedésű magyar tulajdonos. A jogszabályt az alkotmánybíróság még vizsgálja, mivel egy gazdasági társaság jelenlétének ellenőrizhetősége sokszor nem állapítható meg teljes bizonyossággal.

Szigorítások

  • APEH engedély nélkül is, és bármely rendeltetésszerű joggyakorlás esetén is él a veszteségelhatárolás
  • 4 év helyett 6 év áll rendelkezésre a fejlesztési tartalék feloldására 2009 január. 1-től visszamenőlegesen, ami azt jelenti hogy ezután újra 4 év lesz a maximum.
  • Az éven belüli behajthatatlan követelés elszámolhatósága 20 százaléknyi részre csökkent 2009. január 1-től
  • A műemlék felújítására fordított értéknövelő beruházás összege a továbbiakban kedvezménynek minősül.

Adóalap növelő/csökkentő tételekben bekövetkezett változások

  • Adóalap-növelő tétel lett társasági adó alanyoknál, alsó korlát nélkül a reprezentáció és az üzleti ajándék
  • A véglegesen kapott eszköz nem csökkenti, a véglegesen adott eszköz pedig nem növeli az adóalapot a továbbiakban.
  • Legalább 30 százalékos mérték esetén bejelenthető a megszerzett részesedés, és ha minimum egy év eltelik a megszerzésétől, akkor az eladásakori árfolyamnyereség csökkenti a társasági adó alapját.
  • A hitelezési veszteség a továbbiakban nem adóalap-növelő tétel, kivéve akkor, ha az kapcsolt magánszemélytől származik.
  • A véglegesen átadott pénzeszköz növeli az adóalapot, akkor ha az azt kapó külföldi államával nincs kettős adóztatás kizáró egyezmény, ha a juttatást kapónak nem nyilatkozott, hogy azzal nyeresége nem keletkezik, illetve ha a juttatást kapó ellenőrzött külföldi társaság.
  • A környezetvédelmi céltartalék, a kapcsolt vállalkozások közti kamatfizetés, az adott-kapott támogatás, a képzőművészeti alkotás (2009.december 31-ig történő beszerzés 2014 végéig egyenlő részletekben írható le), a szabadalom, a mintaoltalom, a KKV-ba történő befektetés árfolyamnyeresége (2014.december 31-ig történő eladásnál még érvényesíthető marad), a helyi iparűzési adó, és a külső féltől kapott K+F kedvezménye a továbbiakban már nem adóalap kedvezmények.
  • Ha az APEH-nál, vagy az önkormányzati adóhatóságnál adótartozása van a közhasznú, kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak akkor az alaptevékenységéhez kapott támogatás (kivéve az adományt) növeli az adóalapot.
  • A közhasznú szervezetek kedvezménye, kiemelkedően közhasznú esetében 50 %, tartósnál 20 % korrekcióra változtak.

A kapcsolt vállalkozásokat sem kímélik

2010 január 1-től kapcsolt vállalkozásnak minősül az olyan cég amely a közeli hozzátartozók vállalkozása, abban az esetben is ha nincs olyan személy, aki „átkötő” rokon lenne.
Megkönnyíti a kapcsolt vállalkozások és az adóhatóságok életét a transzferár nyilvántartás cégen belüli elkészítése mellyel könnyebben ellenőrizhetik egyrészt egymást, illetve az APEH őket. Ez utóbbi dokumentációt idegen nyelven is el lehet készíteni azonban az APEH kötelezheti a céget annak magyarra fordítására.

Napi teszt


Napi Tipp

Tudta-e Ön hogy ha vállalkozásában a saját tőke a jegyzett tőke alá esik 2 egymást követő évben akkor a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint ezt pótolni kell, mert pótlás...